Bio-termék, öko-termék
Ökotermék (biotermék) az a növényi vagy állati eredetű élelmiszer, amelyet az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állítottak elő, tehát utólagos vizsgálatokkal nem lehet semmit biotermékké minősíteni. Az ökológiai gazdálkodást Magyarországon az EU 2092/91 rendelete, valamint a Magyar Kormány 140/1999 és az FVM-KöM 2/2000-es közös miniszteri rendelete szabályozza.
Biotermék
A biotermék (ökotermék) fogalmával kapcsolatban mindmáig nagy zűrzavar uralkodik a fogyasztók körében. Először érdemes áttekinteni, hogy mi nem biotermék:
- Semmiképpen nem a férges alma, hiszen azt nem megfelelő vegyszerhasználattal is el lehet érni. A „tanulóévek” időnként gyengébb minősége után ma már a biotermékek minőségben fel tudják venni a versenyt a konvencionális gazdálkodásból származókkal.
- A reformélelmiszereket, natúrtermékeket szintén gyakran azonosítják a biotermékekkel, pedig az elnevezések egészen mást takarnak. Hogy mit tekintünk reformélelmiszernek, az részben annak a kérdése, mit tartanak éppen akkortájt egészségünk szempontjából különösen kedvezőnek. A natúrtermékek kevésbé feldolgozott, adalékanyagoktól többnyire mentes élelmiszerek, fogyasztásuk azonban nem minden esetben jelent egyértelmű előnyt, például a búzakorpában sokkal több szermaradvány halmozódik fel, mint a búzaszem belső részében.
Mitől BIOk a biotermékek?
Semmilyen műtrágyát és szintetikus toxikus anyagot nem használnak termesztésük során. A tápanyag utánpótlás csak szerves trágya. A növényi károsítókat a termesztők mechanikus úton írtják, gyűjtik. A kórokozókkal szemben saját főzésű leveket, gyógynövény kivonatokat használnak. Ezek a szerek nem szívódnak fel a növényben, vízzel lemosódnak. Az ilyen módon előállított biotermék termésmennyiségében elmarad és magasabb költségekkel állítható elő. A hiteles biotermék mindig drágább, mit a vegyszerezett földről származó, de magasabb minőséget is képvisel.
Mi az ökotermék?
A gazdálkodási mód hivatalos megnevezése „ellenőrzött ökológiai gazdálkodás”, de nem hivatalosan azonos értelemben használják a biogazdálkodás, ökogazdálkodás, organikus gazdálkodás kifejezéseket.
Felmerülhet a kérdés, miért a termelés folyamatát, és miért nem a termékek szermaradvány, nitrát- és nitrit-tartalmát ellenőrzik. A kérdést több szempontból is megközelíthető:
- Az ökotermék többet jelent annál, hogy az élelmiszer nem tartalmaz növényvédőszer-maradványt, a nitrát- és nitrit-tartalma pedig jóval az egészségügyi határérték alatt marad. Az ökogazdálkodás szemléletének középpontjában a természet megóvása áll. A természeti törvények hatálya alól senki sem vonhatja ki magunkat, hiszen hogyan lehetne megőrizni az ember testi-lelki egészségét, ha talajainkat tönkretesszük, ivóvizünket elszennyezzük és már első lélegzetünket is, szennyezett levegőből vesszük.
- A kérdést más oldalról is meg lehet közelíteni! Az élelmiszerek nitrát- és nitrit-tartalma viszonylag könnyen és olcsón meghatározható, a növényvédőszer maradványok vizsgálata azonban nehézségekbe ütközik. Ez nemcsak a költségekre vonatkozik, hanem arra is, hogy nincsenek pontos ismeretek arról, milyen köztes termékek képződhetnek lebomlás során a növényben, a talajban és a talajvízben; azt pedig végképp nem tudjuk, hogy ezek a bomlástermékek milyen kölcsönhatásba lépnek egymással és a környezettükkel, illetve, hogy ezek táplálékunkba kerülve milyen egészségügyi kockázatot jelentenek. Azért kell tehát a termelés folyamatát ellenőrizni, mert így ezek a károsító anyagok eleve be sem kerülhetnek az élelmiszerekbe.
|